Tévhitek és kérdések a napelemes rendszerekről

Néhány TÉVHIT és KÉRDÉS a napelemes rendszerekkel kapcsolatban

A napelemek drágák.

A napelemek ára az elmúlt 5 évben 20 %-ára (ötödére) csökkent, ezzel szemben a hatásfokuk 14 %-ról 17,5 %-ra növekedett. 

 

A napelemek soha nem térülnek meg.

Egy jó minőségű napelemes rendszer ára 8-10 év alatt megtérül a jelenlegi villamosenergia árral kalkulálva. Nincs olyan alacsony kockázatú banki befektetés, amely (hozamát tekintve) versenyképes lenne a napelemes rendszerrel.

 

A megtermelt áramot az áramszolgáltató nem veszi vissza.

Az állam 2007-ben törvénybe iktatta, hogy 50 kW teljesítményig kötelező az áram átvétele. Tehát a többletként megtermelt energiát minden esetben visszaveszi az áramszolgáltató.

 

A napelem környezetszennyező.

A napelem a napenergiát hasznosítja, ami megújuló energiaforrás. Működése közben nem bocsát ki káros anyagot és egyáltalán nem károsítja a környezetet. Alkatrészei egyébként újrahasznosíthatók. A napenergiával működő rendszerek alkalmazásával csökken a Föld szennyezettsége, ezeknél a rendszereknél ugyanis nincs légszennyezés, nem károsak az élővizekre, illetve nem szabadulnak fel üvegházhatású gázok.

 

A napelemek előállítása több energiával jár, mint amennyit megtermelnek.

Ez az állítás csak a 70-es években, a napelemgyártás kezdetekor (manufaktúrában szinte egyedi gyártásban) lehetett igaz. Ma már azonban sorozatgyártásban folyik az előállítás, ezért már semmiképp nem helytálló.

 

A különféle energiaforrásokkal szemben a napelem nem versenyképes.

Hazánkban egyelőre nagyon erős a hagyományos (atom vagy fosszilis) energiaellátásba vetett hit, de a következő évtizedekben ez meg fog változni. 

 

A napelemes rendszerek építési engedély kötelesek.

A napelemes rendszerek engedélyezési kötelezettségeit a Villamos Energia Törvény (VET) szabályozza. Eszerint az 50kW-ot meg nem haladó, háztartási méretű kiserőművek létesítéséhez nincs szükség építési engedélyre. (egy átlagos családi ház fogyasztása 3 – 5 kW)

 

A napelem nem elég hatékony.

A napelem hatásfoka elegendő a megfelelő működéshez. A nap pedig kiapadhatatlan energiaforrás.

 

A napelem csak napos időben termel.

Tény, hogy a napelemek napsütésben többet termelnek, de felhős időben is működnek. Egyébként a napelemek felhős időben is 5-10 százalékos teljesítményt produkálnak.

 

Napjainkban a napelemes technológia még nem elég fejlett.

Ez a technológia még valóban fejleszthető, de a jelenlegi fejlettségi szintjén is elfogadható eredményt produkál. Egyébként napjainkban egyetlen energiaellátó rendszerről sem mondhatnánk el, hogy tökéletesen működik és nincs szükség a további fejlesztésére. 

 

A napelem nem is működik 30 évig.

A legöregebb napelem ~65 éves és még működik.

A világ számos pontján 25-30 éve működő napelemes rendszerek léteznek. A gyártók többsége már 25 év (85% feletti) teljesítmény garanciát vállal a napelemekre.

 

A napelem csak déli tájolású ház esetében használható.

Szerencsés az az estet, amikor kizárólag déli tájolású a ház. A déli tájolástól való 10-15° eltérés csupán csekély mértékben befolyásolja a termelés mértékét.

 

A napelem csak a tetőre szerelhető.

Napelemet lehetséges talajra is telepíteni. Ezek előnye, hogy a pontos tájolás beállításával maximalizálható az energiatermelés.

 

A napelem telepítésekor a tetőszerkezet át kell alakítani.

A napelemek felszerelése csupán néhány cserép elmozdításával, jár, ezért nincs szükség a tető átalakítására.

 

A napelem telepítéséhez meg kell erősíteni a tetőt.

Egy napelem tábla össz-súlya 20 kg, a felülete 1,7 m2. Egy átlagos családi ház esetében ez nem jelentős, mert az egész rendszer tömege eloszlik a szarufákon.

 

Kötelező a villámhárító építése.

A napelemes rendszer nem növeli a villámcsapás kockázatát. Ezért 10 kW teljesítmény alatt nem kötelező a villámhárító beépítése a családi házakra sem.

 

Lehetséges-e tetőfedésként használni a napelemet?

Ma már léteznek olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a csapadék elvezetését, ezért lehetséges a napelemeket tetőfedésként használni. (megjegyzés: nem igazán rentábilis)

 

A napelemekben kárt okoz a jégeső.

A napelemek felületén biztonsági üveg van, ami 5400 Pa felületi nyomást bír ki. Ez elegendő ahhoz, hogy a jég ne tudjon kárt okozni a panelekben. 

 

Ha nem süt a nap használhatatlanok az elektromos háztartási berendezések.

A hálózatra tápláló napelemes rendszer esetében folyamatos a kapcsolódás a hálózatra, így ha éppen nem termel a rendszer, akkor is működnek a villamos berendezések. Az akkumulátoros (szigetüzemű) rendszer esetén az akkumulátor biztosít energiát.

 

Az energia tárolásához akkumulátorra van szükség.

A hazai napelem rendszerek esetében nincs szükség akkumulátorra. A hálózatra kapcsolt rendszer előnye, hogy a megtermelt energiát bármikor felhasználhatjuk. 

 

Érdemes-e várni a technológiaváltásra?

A jelenlegi gyártási technológiát 25-30 évvel ezelőtt dolgozták ki és tökéletesítették, majd a hatalmas támogatások hatására rengeteget telepítettek Európában, Amerikában és a Távol-Keleten is. A jelenlegi gyártókapacitás lecserélése sem technológiailag, sem gazdaságilag nem indokolt. Ugyan a napelemeket folyamatosan fejlesztik és rendszeresen lehet hallani híreket 40% feletti hatásfokról, de ezek nagy mennyiségű előállítása korántsem kiforrott. Ezen túl az alapanyag költsége is magasabb, mint a jelenlegi, szilícium alapú napelemek esetében.

 

Termel- e a rendszer, ha az utcában nincs áram?

Sajnos a napelemes rendszer nem termel, ha az áramszolgáltató nem tud elektromos áramot szolgáltatni, mert a működése feltétele, hogy AC oldalról és DC oldalról is meg kell kapnia a megfelelő feszültséget. (megjegyzés: ez biztonsági okból van így).

 

Mi a különbség az energiatermelés szempontjából a napkollektor és a napelem között?

Mindkettő a nap kiapadhatatlan (megújuló) energiáját hasznosítja az energiatermeléshez.

Azonban míg a napkollektor hőenergiát termel és ehhez közvetítőközeget (fagyálló folyadék) használ, addig a napelem egyenáramot termel és nem használ közvetítő közeget. Viszont a napelemes rendszer működéséhez szükség van egy átalakító berendezésre, (inverter) ami az egyen áramot váltakozó árammá alakítja.