Néhány TÉVHIT és KÉRDÉS a napelemes rendszerekkel kapcsolatban
A napelemek drágák.
A napelemek ára az elmúlt 5 évben 20 %-ára (ötödére) csökkent, ezzel szemben a hatásfokuk 14 %-ról 17,5 %-ra növekedett.
A napelemek soha nem térülnek meg.
Egy jó minőségű napelemes rendszer ára 8-10 év alatt megtérül a jelenlegi villamosenergia árral kalkulálva. Nincs olyan alacsony kockázatú banki befektetés, amely (hozamát tekintve) versenyképes lenne a napelemes rendszerrel.
A megtermelt áramot az áramszolgáltató nem veszi vissza.
Az állam 2007-ben törvénybe iktatta, hogy 50 kW teljesítményig kötelező az áram átvétele. Tehát a többletként megtermelt energiát minden esetben visszaveszi az áramszolgáltató.
A napelem környezetszennyező.
A napelem a napenergiát hasznosítja, ami megújuló energiaforrás. Működése közben nem bocsát ki káros anyagot és egyáltalán nem károsítja a környezetet. Alkatrészei egyébként újrahasznosíthatók. A napenergiával működő rendszerek alkalmazásával csökken a Föld szennyezettsége, ezeknél a rendszereknél ugyanis nincs légszennyezés, nem károsak az élővizekre, illetve nem szabadulnak fel üvegházhatású gázok.
A napelemek előállítása több energiával jár, mint amennyit megtermelnek.
Ez az állítás csak a 70-es években, a napelemgyártás kezdetekor (manufaktúrában szinte egyedi gyártásban) lehetett igaz. Ma már azonban sorozatgyártásban folyik az előállítás, ezért már semmiképp nem helytálló.
A különféle energiaforrásokkal szemben a napelem nem versenyképes.
Hazánkban egyelőre nagyon erős a hagyományos (atom vagy fosszilis) energiaellátásba vetett hit, de a következő évtizedekben ez meg fog változni.
A napelemes rendszerek építési engedély kötelesek.
A napelemes rendszerek engedélyezési kötelezettségeit a Villamos Energia Törvény (VET) szabályozza. Eszerint az 50kW-ot meg nem haladó, háztartási méretű kiserőművek létesítéséhez nincs szükség építési engedélyre. (egy átlagos családi ház fogyasztása 3 – 5 kW)
A napelem nem elég hatékony.
A napelem hatásfoka elegendő a megfelelő működéshez. A nap pedig kiapadhatatlan energiaforrás.
A napelem csak napos időben termel.
Tény, hogy a napelemek napsütésben többet termelnek, de felhős időben is működnek. Egyébként a napelemek felhős időben is 5-10 százalékos teljesítményt produkálnak.
Napjainkban a napelemes technológia még nem elég fejlett.
Ez a technológia még valóban fejleszthető, de a jelenlegi fejlettségi szintjén is elfogadható eredményt produkál. Egyébként napjainkban egyetlen energiaellátó rendszerről sem mondhatnánk el, hogy tökéletesen működik és nincs szükség a további fejlesztésére.
A napelem nem is működik 30 évig.
A legöregebb napelem ~65 éves és még működik.
A világ számos pontján 25-30 éve működő napelemes rendszerek léteznek. A gyártók többsége már 25 év (85% feletti) teljesítmény garanciát vállal a napelemekre.
A napelem csak déli tájolású ház esetében használható.
Szerencsés az az estet, amikor kizárólag déli tájolású a ház. A déli tájolástól való 10-15° eltérés csupán csekély mértékben befolyásolja a termelés mértékét.
A napelem csak a tetőre szerelhető.
Napelemet lehetséges talajra is telepíteni. Ezek előnye, hogy a pontos tájolás beállításával maximalizálható az energiatermelés.
A napelem telepítésekor a tetőszerkezet át kell alakítani.
A napelemek felszerelése csupán néhány cserép elmozdításával, jár, ezért nincs szükség a tető átalakítására.
A napelem telepítéséhez meg kell erősíteni a tetőt.
Egy napelem tábla össz-súlya 20 kg, a felülete 1,7 m2. Egy átlagos családi ház esetében ez nem jelentős, mert az egész rendszer tömege eloszlik a szarufákon.
Kötelező a villámhárító építése.
A napelemes rendszer nem növeli a villámcsapás kockázatát. Ezért 10 kW teljesítmény alatt nem kötelező a villámhárító beépítése a családi házakra sem.
Lehetséges-e tetőfedésként használni a napelemet?
Ma már léteznek olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a csapadék elvezetését, ezért lehetséges a napelemeket tetőfedésként használni. (megjegyzés: nem igazán rentábilis)
A napelemekben kárt okoz a jégeső.
A napelemek felületén biztonsági üveg van, ami 5400 Pa felületi nyomást bír ki. Ez elegendő ahhoz, hogy a jég ne tudjon kárt okozni a panelekben.
Ha nem süt a nap használhatatlanok az elektromos háztartási berendezések.
A hálózatra tápláló napelemes rendszer esetében folyamatos a kapcsolódás a hálózatra, így ha éppen nem termel a rendszer, akkor is működnek a villamos berendezések. Az akkumulátoros (szigetüzemű) rendszer esetén az akkumulátor biztosít energiát.
Az energia tárolásához akkumulátorra van szükség.
A hazai napelem rendszerek esetében nincs szükség akkumulátorra. A hálózatra kapcsolt rendszer előnye, hogy a megtermelt energiát bármikor felhasználhatjuk.
Érdemes-e várni a technológiaváltásra?
A jelenlegi gyártási technológiát 25-30 évvel ezelőtt dolgozták ki és tökéletesítették, majd a hatalmas támogatások hatására rengeteget telepítettek Európában, Amerikában és a Távol-Keleten is. A jelenlegi gyártókapacitás lecserélése sem technológiailag, sem gazdaságilag nem indokolt. Ugyan a napelemeket folyamatosan fejlesztik és rendszeresen lehet hallani híreket 40% feletti hatásfokról, de ezek nagy mennyiségű előállítása korántsem kiforrott. Ezen túl az alapanyag költsége is magasabb, mint a jelenlegi, szilícium alapú napelemek esetében.
Termel- e a rendszer, ha az utcában nincs áram?
Sajnos a napelemes rendszer nem termel, ha az áramszolgáltató nem tud elektromos áramot szolgáltatni, mert a működése feltétele, hogy AC oldalról és DC oldalról is meg kell kapnia a megfelelő feszültséget. (megjegyzés: ez biztonsági okból van így).
Mi a különbség az energiatermelés szempontjából a napkollektor és a napelem között?
Mindkettő a nap kiapadhatatlan (megújuló) energiáját hasznosítja az energiatermeléshez.
Azonban míg a napkollektor hőenergiát termel és ehhez közvetítőközeget (fagyálló folyadék) használ, addig a napelem egyenáramot termel és nem használ közvetítő közeget. Viszont a napelemes rendszer működéséhez szükség van egy átalakító berendezésre, (inverter) ami az egyen áramot váltakozó árammá alakítja.